tg-furdancs-bk0210

Lakásajtó, lépcsőházajtó, kertkapu, autó: a legtöbb embernek legalább 3-4 záron át kell jutnia minden nap. Az emberek viszont többnyire nem használnak lakatot, mégis mindenkinek ugyanaz a kép jut eszébe róla:

A klasszikus sárgaréz lakat.

A lakat magja a zár, azt védi a réz lakatház, és a (jelen esetben) félköríves, edzett acél fémet pedig a kengyelnek hívják. A zárban a hozzátartozó kulcsot elfordítva a kengyel kinyílik, és szabaddá válik az út.

Számos esetben van szükség különféle tárgyaknak a falra erősítésére. Ha az nem túl súlyos, azaz alig terheli a rögzítőelemet, akkor többnyire méretesebb acélszeg is elégséges a rögzítésre. Ám ha már erős és kisebb-nagyobb terhet is meg kell tartania a rögzítéshez használt elemnek, akkor ma már általában műanyag dübel, régies nevén tipli és az abba hajtott csavar a megfelelő rögzítési mód. Ám hogy ez megfelelően funkcionáljon, ismerni kell, hogy milyen a szóban forgó fal anyaga és az sem mindegy, hogy milyen anyagú és minőségű dübelt használunk a rögzítéshez. Ez már csak azért is fontos, mert ez meghatározza az alapvetően fontos előfúrást, annak szerszámát is. Közismert, hogy még a betonfalak sem egyforma összetételűek és a téglafalak is eltérőek, nem is szólva az újabban gyakori gipszkartonból készült falakról. Egy azonban biztos, hogy bármilyen is a falazat anyaga, abba csak keményfém lapkás fúróval célszerű lyukat fúrni. A normál csigafúró ugyan téglafalban még hatékony lehet, ám azt már más célra nem lehet utána használni, mert éle elkopik, amit még meg lehet élezni, ám a vezető élszalagja menthetetlenül tönkre megy.

Egy korábbi posztunk nyomán kaptuk az ötletet, hogy írhatnánk néhány, nálunk kevésbé ismert hálózati életvédelmi eszközről. A normál kismegszakítót persze mindenki ismeri, de mondjuk a FI reléről már nem biztos hogy mindenki hallott. Hát, most fogtok.

Újabban ugyan a burkolólapokat egyre gyakrabban szorosan egymás mellé illesztve is szokás leragasztani, ám ezt csak pontosan élre vágott burkolólapoknál alkalmazható. Az általában beszerezhető csempe- és padlókerámia lapok azonban ha kicsit is, de eltérő méretűek. Ezt csak a fugaszélességeket alkalmazva lehet kiegyenlíteni. A régebben készített kerámia burkolatok fugái ezért különböző szélességűek és sajnos az anyaguk idővel elszíneződik. Ha viszont maga a burkolat még jó állapotú és nem sérült, repedezett, leverése helyett érdemesebb a fugázó anyagát felújítani.

Az otthonokba egyre több inox, azaz rozsdamentes tárgy kerül, amelyeknek a tisztítása némileg eltér a többi fémekétől. Az inox tárgyak felülete ugyan nem oxidálódik, ám ennek ellenére a szokványos szennyeződések ugyanúgy lerakódnak a felületeiken, mint bármely más tárgyén. A tisztításukkor azonban csak olyan szerek használhatók, amelyek csak a szennyeződéseket távolítják el, de e fémtárgyak fényét nem károsítják.