Szinte mindenkinek, aki már látott faesztergát és felsőmarót külön-külön, megfordult fejében, hogy házasítva a kettőt, micsoda pompás csigavonalat lehetne fahengerekbe marni. A tokmány lassú forgása mellett a kés(maró)tartó egyenletes, oldalirányú mozgásáról kell pusztán gondoskodni.
A gyakorlati kivitelezést ezen a hazai konstrukción látjuk. A puszta fotón kívül nem lelni róla több adatot. Feltűnő az előállított munkadarab menetes fatengelyhez való hasonlatossága, ami a sima nútmaró alakjának köszönhető. A stábmaró (utánanéztem az Interneten, így hívják) tetején a kis golyóscsapágy akadályozza, hogy a hengert egy lépésben készre marjuk. Viszont egy kúp alakú marófejjel második lépésben talán sikerülhet a klasszikus koloniál stílust felidézni.
A videóban látjuk a megoldást komplexebb csiga megalkotására, mikor homlokmaró váltja fel a felsőmarót. Láthatóan sikeresebb anyagmegmunkálással, ám a háziipari lehetőségektől messze eltávolodott magasságokba emelve a kivitelezés költségvetését.
Itt figyeljük meg a megmunkálás-előkészítés tökéletességre törekvését, ahogy a nyersanyagot tartó bak felemelkedik és a tokmány középpontjára illeszti a munkadarab mértani közepét. Vége a jól-rosszul beikszelgetett hasábok korszakának, mikor vagy középre kerül az anyag, vagy nem. Ez persze akkor számít igazán, ha meghagyjuk a korlát két végén a hasáb alakzatot.
Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg ismerőseiddel. Ha nem, akkor is.
Csatlakozz a Furdancs Facebook-közösségéhez! Nem fogjuk megbánni.
Utolsó kommentek